A vörösiszap ellen küzdeni a legjobban nyomtatóval lehet. Ha nem így lenne, akkor az iszapkezelésre létrehozott kormányzati akármiben nem vásároltak volna mind a 15 embernek egy-egy nyomtatót. Persze a darabonként ötvenezres nyomtatókhoz kapott mindenki egy-egy mobiltelefont is, úgy hatvanezerért. Nem holmi gagyit, amin van egy piros meg egy zöld gomb, hanem olyat, amivel lehet villantani is a gáton. Ja, persze tartalék aksit is kellett venni. Persze az sem volt olcsó.
Így felszerelkezve már jöhetett is küzdelem. Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy a nyomtatók nem voltak használva a sok-sok terepen töltött óra miatt, felvilágosítom, hogy téved. A nyomtatók nem kicsit pörögtek. Sok százezer forintért kellett venni a tonert. No, ha megy a munka, akkor örüljünk neki. Persze a kérdés, hogy mire nyomtattak. Papírt ugyanis nem számoltak el az illetékesek. Azt találták? Vagy mindenki maga állta a fejenként nem kis összegű megbízási díjból?
Sokan reklamálnak, hogy pazaroltak a kormányzat vörösiszap titkárságának munkatársai. Méltatlan támadás! Dolgoztak. Nem kicsit. Persze tudjuk jól, hogy egy félmilliós laptopon öröm a munka. Merthogy azt is kaptak. Mindenki. Mind a 15 ember a fizu, a mobil, a nyomtató mellé bevágott a hóna alá egy csúcsgépet is. Megérdemlik, nyolc év ellenzéki szakértősködés után kijár ennyi luxus. A kétharmad forradalma erre is felhatalmazást ad...
