No, ezt is megértük. Madách-díjat kap Bayer Zsolt. Megérdemli. Miért is ne? Teljesen logikus. Sokat írt, akárcsak Madách. Más hasonlóság persze nincs. Szerencsére. Az egyik egy tengődő magyar író, a másik egy kellemes luxusban élő újságíró uszító szakiránnyal.
Persze van akik tiltakoznak a Madách-díj Bayernak ítélése ellen. Szerintük Bayer egy pártkatona, aki pusztán azért kap ilyesmit, mert Orbánnak kedves írásokkal szórakoztatja a mérsékelten nem igazán nevezhető jobboldali közvéleményt. Hiába no, amikor idegenszívűek veszélyeztetik a hont, akkor kellenek a terepjárós, szlovákrendszámos hazafiak. Nem faraghatnak széklábakat, miként azt Madách Michelangelója tette. Tudjuk, hogy Bayer legszívesebben a székelyek közt lapátolná a birkaszart, de nem teheti. Neki idehaza kell sürgetni, hogy aktiválják újra az orgoványi erdőt és nyakig ássák oda be a furmányos kommunistákat.
Szerencsére tiltakoznak, mert legyünk őszinték és tegyük félre az cinikus, szarkasztikus mentalitásunkat. Bayert és Madáchot egy lapon emlegetni a totális hülyeség ékes példája. Ilyen abszurditás csak a Nemzeti Együttműködés Rendszerében képzelhető el. A hűbéri viszonyok renoválása idején. Akkor, amikor visszatér a gagyi zsidózós, komcsizós, "kérlekszépenalássan" tekintetes urak Magyarországa. Akkor, amikor médiatanácsnak csúfolt bikacsökös társaságok terrorizálhatják az országot. Persze csak azután, hogy az EU elnökségen túl leszünk, azaz elhúznak tőlünk a lebzselő európaiak.
Szóval tiltakoznak. A szomorú csak az, hogy kik teszik ezt? A JOBBIK. No, döntsd el melyik oldalon állsz. Bayer vagy Vona? Olyanok ítélnek el egy uszítót, akik a legaljasabb módon jöttek fel. Akik cigányozós, buzizós, zsidózós, komcsizós retorikával, krónikusan hazudozva jutottak be a parlamentbe, ahol ezt immár az én pénzemből folytatják. Hát, így állunk a provinciában, Aquincum alsón. Persze Európában ez a trend, de miért nálunk van megint a legsötétebb?
